Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra

Az ember ősidők óta kifejezi álmait, vágyait valamilyen formában. Eleinte barlangrajz vagy egyszerű kőszobrok, agyagfigurák megformálásával, majd a fejlődés folyamán egyre több anyag- és eszközhasználattal, bonyolultabb művészibb ábrázolásokkal.

A mai kor embere már különféle stílusok, irányzatok mentén alkot. Vannak, akik hiperrealista módszert követnek, mások letisztult formákkal (minimal art) operálnak. Megint mások az ősi gyökerekhez visszanyúlva alakítanak ki egyedi módszert.

A stílusok, irányzatok ugyan különbözőek, de a cél ugyanaz: emelje az embert olyan égi szférák felé, amelyre az ember létezése óta vágyik. Új gondolatokat, érzéseket ébresszen, amely által válaszok születnek bennünk az élet problémáira.

A művész sajátos nézőpontjából világít rá dolgokra, ami olykor meglep, meghökkent, máskor megnyugtat, elgyönyörködtet, de soha sem közömbös.

A keresztény művész tudja, hogy csak eszköz Isten kezében. Közvetít, tükröz. A fentről jövőt tükrözi.

Olykor görbe tükörként a világ fonákságait tárja elénk, máskor önmagát adja, legjobb esetben a fényt közvetíti, azt a világosságot, amely által tisztábban látunk, amely köré összegyűlünk.

A „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása” projekt keretében alapítványunk 2019 őszén „Ég és föld között” címmel és tematikával képző-, nép- és iparművészeti pályázatot hirdetett határon túli amatőr és hivatásos művészek részére új művek létrehozására. Olyan határon túli magyar képző-, ipar- és népművészek, népi iparművészek kiállításra kész alkotásait vártuk, akik az „Ég és föld között” keresztény témájú műve(ke)t hoznak létre. Akik az ősi magyar díszítőművészet néprajzi motívumkincséből merítve, annak forma-, szín- és tárgyi világából ihletődve, azt felhasználva, alkotásaikban a magyar hagyományokat és népszokásokat követik, valamint olyan alkotók műveit is, akik a magyar hagyományokat napjaink igényeivel ötvözve, „újra álmodott” műveket hoznak létre, de minden esetben elvárt az „Ég és föld között” keresztény tematika. A legkülönbözőbb műfajokat vártuk: hímzett vagy szőtt textil, vert csipke, grafika, akvarell, pasztell-, olajfestmény, kollázs, tűzzománc, kerámia, terrakotta, porcelán, üveg, festett fa, fafaragás, csontfaragás, bőr, bronz, termések, gyökerek, stb.

Az „Ég és föld között” című pályázatunkkal és a beérkezett anyagból megrendezett vándorkiállítással a Kárpát-medencében élő keresztény magyar alkotó művészek kortárs válaszait állítjuk társadalmunk fókuszába.

A vándorkiállítás első helyszíne 2020 januárjában Székesfehérváron, a Szent István Művelődési Házban volt. A budapesti kiállítás megnyitója február 11-én, a Józsa Judit Galériában került megrendezésre.

Zachar Péter, a KÁMME elnöke köszöntőjében kiemelte: azzal, hogy a KÉSZ létrehozta a KÁMME Alapítványt és elindította projektjeit, újra a kultúra felé fordult, a szakrális alkotóművészet felé.

Idézte Szent II. János Pál pápa művészekhez intézett levelét, mely szerint „a társadalomnak a művészekre éppúgy szüksége van, mint tudósokra, munkásokra, hitvallókra, tanítókra, apákra és anyákra.”

Azt szeretnénk, folytatta, ha a keresztény művészet értékteremtő jelenléte újra egyre szélesebb körben lenne érzékelhető.

Makláry Ákos, a KÉSZ elnöke megnyitóbeszédében Weöres Sándor A teljesség felé című kötetéből idézett: „Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

A KÉSZ feladata az evangelizáció, azaz a létra felállítása.

Kiemelte többek között, hogy a művészet értékteremtő eszköz, amely létrát állít ég és föld közé. Azok a korai szobrok, festmények, zenei és irodalmi alkotások, amiket milliárdok csodálnak, meghatározták a világ kulturális alapműveltségét. A katedrálisok művészi igényességgel készített freskói, festményei, szobrai mind az Isten iránti tiszteletet és csodálatot fejezik ki.

Példát említett arról a templomépítőről, aki különböző formájú kövekből építtette fel a templomot, mondván: ne legyenek egyformák a kövek, mert mi, emberek is különbözőek, sokszínűek vagyunk.

A kiállításon megtekinthető több, mint ötven mű Kárpát-medencei magyar művészek alkotásai, vegyesen fotó, grafika, festmény, ötvösmunka, szobor, fafaragás, kerámia, textil és ikon.

Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész a galéria tulajdonosa és vezetője méltatta a kiállított műveket. Szakmai értékelésének végén fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a határon túli magyar alkotók nemcsak keresztény mivoltukért kell vívják olykor-olykor harcukat, hanem magyarságukért is. Igazi bátor tanúságtétel, amellyel lélekemelő alkotásokat hoztak létre. A keresztény művészet magyar végvári vitézei, akik a hit, remény és szeretet erényeiben bővelkednek. Köszönet érte!

A kiállító művészek közül többen jelenlétükkel is megtisztelték a megnyitóünnepséget.

A kiállított alkotások olyanok, mint az emberek általában: sokfélék, sokszínűek. Az alkotók által eljutunk mélységekbe és magasságokba, és az Isten keresés útján találkozunk. Mert, lélekben egyek vagyunk. Egyek az alapjaink, s ha kezet nyújtunk egymásnak és összekapaszkodunk, könnyebb létrát állítani ég és föld közé.

E vándorkiállítással nemcsak öt anyaországi helyszínen biztosítunk bemutatkozási lehetőséget a trianoni határokon túlra szakadt magyar testvéreinknek, hanem műveik által szeretnénk felhívni a figyelmet keresztény kulturális és hitbéli értékeinkre, megerősítve nemzettudatunkat és helyes önértékelésünket is itt Európa szívében.

A kiállítás március 6-ig ingyenesen látogatható Budapesten, a Józsa Judit Galériában (1052 Budapest, Városház u. 1.).

A Galéria nyitva tartási ideje: hétfő, szerda 10-18, kedd, csütörtök 14-20, péntek 10-14.

A következő helyszín márciusban a pécsi Pannon Magyar Ház, áprilisban a debreceni Kölcsey Központ, májusban a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola lesz.

A program megvalósulását a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő támogatja.