Pünkösd és Trianon

Kedves Barátaink!

Pünkösd a Szentlélek kiáradásának ünnepe, ezzel teljesedik ki kereszténységünk. Húsvét mellett a második legrégibb keresztény ünnepnapunk ez. Hitünk szerint arra emlékezünk, hogy Isten az egész világnak felkínálta az üdvösséget új és örök szövetségként, hiszen a Szentlélek kiáradása az egyetemes keresztény/keresztyén egyház születése, a világmisszió kezdete. A Szentlélek ereje visz előre bennünket a mindennapokban, erőt ad, hogy tanúságot tegyünk hitünkről és Jézusról, elősegíti, hogy egységben legyünk a Teremtővel és egymással. Talán emiatt is lett a magyarság életében – különösen az elmúlt száz évben – kiemelkedően fontos közös ünneppé. A rendszerváltoztatás óta pedig egyértelmű, hogy az Erdély-országi pünkösdi búcsú a hitéleti jelentőségén túl az egész magyarság összetartozásának eseménysorává vált.

A trianoni döntés által hét országba szakított magyarság számára az idei esztendő az emlékezés, a vissza- és egyben előretekintés éve is. A kereszténységünk arra tanít minket, hogy csak saját múltunk értékeibe és hitünkbe belegyökerezve, de a hitünk által adott egyértelmű jövőre tekintve tudunk megújulni. Ebben pedig a szimbólumokon és hangzatos szavakon túl a valós nemzetépítő munka vihet bennünket előre. Talán erre is hív minket a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által kezdeményezett, majd sokak által felkarolt idei Kárpát-medencei harangozás. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően szimbolikusan tényleg egybekapcsolódhat a magyarság: akár 15.000 templomban és imaházban kondulhatnak meg a harangok és így a tényleges tettek mezején közös imára szólítanak bennünket nemzetünk jövőjéért.

Az elmúlt évtized tanulsága, hogy az összmagyarság megerősödése csak egy új magyar regionális szerepvállalással válhat valósággá. Ezt a mindennapokban látjuk. E tekintetben is igaza volt egyik legjelentősebb politikusunknak, Teleki Pál miniszterelnöknek, amikor a trauma és a kirajzolódó döntés nyomán megfogalmazta: „Én nem hiszem, hogy reményvesztetten kellene itt állnunk. Ebben a nemzetben életerő van. Ez a nemzet élni akar, ez a nemzet dolgozni akar. Ez a nemzet megmutatta azt, hogy önmagát fegyelmezni, rendben tartani tudja. És ez az egyetlen, amiből a demarkációs vonalon túl lévő honfitársaink erőt meríthetnek, a mi egyetértésünkből és megerősödésünkből.”

Ezt a közös jövőt, ezt az együtt gondolkodást és dolgozást igyekszik szolgálni a magyar kormány nemzetstratégiájához igazodva a KÉSZ által létrehozott Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány. A traumatikus döntés következményein felülemelkedve, a nemzet egészében gondolkodva, a nemzeti és keresztény/keresztyén összetartozást segítve fejti ki alapítványunk tevékenységét. Ennek egyik szép eredménye a Kárpát-medence-szerte megindult útmenti keresztek felújítása. Szimbolikus a keresztállítás, hiszen a jövőbe vetett reményünket és hitünk erejét is mutatja. Ugyanakkor gyakorlati tett, hiszen megerősíti összetartozásunkat és kézzelfoghatóvá teszi a jövő építését. Ennek felemelő képi megjelenítését küldjük most pünkösd ünnepén, Trianon emléknapjához is kapcsolódva. Egy olyan virtuális tárlatot, mely történelmi hagyományainkba, a magyarság ezeréves Kárpát-medencei keresztény hitébe és népzenei örökségébe, valódi összetartozásunkba kalauzolja az érdeklődőt és ezáltal megteremti a jövőbe vezető közös utunk kapaszkodóit.

A film elérhető a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége YouTube-csatornáján:

 

2020 pünkösdjén:

Dr. Zachar Péter Krisztián, a KÁMME elnöke