2025. július 18-19-én kétnapos kiránduláson vettünk részt a partiumi Nagykárolyban a Szent Teodóra görögkatolikus Közösségi Központ vendégeként. 18-án délelőtt érkezett meg csapatunk a városba. Vadas Krisztián parókus, a közösség vezetője fogadott bennünket. A szállás elfoglalása után a közeli görög katolikus templomba mentünk. Vendéglátónk bemutatta a templomot, annak történetét, az egyházközség múltját, jelenét. Összetartó közösséget vezet, de nincs könnyű dolga a fogyó népesség, a román közeg miatt. A templom felső szintjén megtekintettük a múltat idéző kis kiállítást.
A helyi szálloda vendéglőjében az előre megrendelt nagyon ízletes, háromfogásos ebéd elfogyasztása után a Károlyi kastélyt jártuk végig. Lenyűgöző volt látni a főúri család lakókörnyezetét. A termekben magyar nyelvű magyarázó szövegek segítették a tájékozódást. A kastély egyik szárnya időszaki kiállításoknak ad otthont. Most egy érdekes fotókiállítást nézhettünk meg.
A délután további részében a közeli Kaplonyba buszoztunk át, a Károlyi család kriptáját mutatta be a rendkívül felkészült Gaja Irén, a helyi önkormányzat kultúráért felelős munkatársa. Megismertük a falu történetét, a betelepített németek (svábok) máig élő vallási szokásait. A templom alagsorában a Károlyi család temetkezési helyén sok információt hallottunk a család történetéről, oldalági rokonságáról. A ferences kolostor celláiban kiállítást rendeztek be a rendház életéről.
A mai modern iskola falán megkoszorúztuk Fényi István költő, pedagógus emléktábláját. Egy kedves versének felolvasásával emlékeztünk a helyi születésű irodalmárra. Az iskola Fényi István nevét viseli, faluja így tiszteleg neves szülötte előtt.
Innen utunk Kismajtényba, a Rákóczi szabadságharc befejezésére utaló emlékhelyre vitt. Itt is elhelyeztük az emlékezés koszorúját. A szépen kialakított emlékhely környezete lehangoló. Kár, hogy nem törődnek vele megfelelően.
„Svédasztalos”, batyus vacsoránkat a szálláshelyünk teraszán költöttük el kellemes beszélgetés közepette. A hűsítő zápor után gyönyörű szivárvány ragyogott fel fölöttünk. Este vendéglátónk kíséretében városnéző sétára indultunk, felkeresve irodalmi, képzőművészeti jeles helyeket: Petőfi Sándor, Ady Endre, Kölcsey Ferenc emlékeit, az egykori vendégfogadó, a megyeháza épületét, a templomokat. Szomorú látványt nyújt Kaffka Margit szülőháza. Mindössze egy tábla örökíti meg az írónő emlékét a lepusztult épületen. A városi színház előtt áll a híres hegedűművész egész alakos szobra. A színháznak nincs saját társulata, befogadó színházként működik. Többségében magyar nyelvű előadásokat kínál, de vannak román előadások is. Otthon érezhettük magunkat a városban. Jóformán csak magyar szót hallottunk az étteremben és a városi séta alatt is. Vadas Krisztián igazi házigazdának bizonyult. Köszönjük kedves kalauzolását.
Másnap korán útra keltünk. Nyírbátorban hatalmas élményt nyújtott a református templom és a harangtorony, valamint a panoptikum. majd a minorita templom megtekintése. Utunk végefelé megálltunk Mezőtúron, ahol a Draskovits-gyűjteményben (magángyűjtemény) a mezőtúri Badár Balázs és a kunszentmártoni Bozsik Kálmán szecessziós kerámiáiban gyönyörködtünk. Szívből ajánljuk mindenkinek a kiállítást!
Összességében sok ismeretet, élményt adó kirándulásunk volt, a kis csapat is jól működött együtt.
Barna Mária
A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
