A felújított völgyparti kereszt

Út menti keresztek felújításával foglalkozó projektünk keretében újabb feszület szépült meg, ezúttal a délvidéki Völgypart település szélmalmának közelében. A helyiek beszámolóját a galéria alatt olvashatják.

Szentmise a szentelés előtt

kép 5 / 13

“A kereszt világszerte szimbólum, amelynek különösen vallási és kulturális jelentősége kiemelkedő. Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének jele. Az út menti kereszt szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése, földrajzi tájegységek végének, kezdetének jelentkezése. Az előtte elhaladó férfiak megemelik kalapjukat, keresztet vetnek. Az asszonyok imádkoznak, és virágokat helyeznek el alatta. A zarándokok számárára állomás, ahol imádkozhatnak és megpihennek a kereszt talapzatánál. Völgypart településen van egy kereszt, a Moholi Nagyút mellett, egy bádogkereszt, mely létezéséről már a Második Katonai Felmérés (1806-1869) térképén található bejegyzés. Az elbeszélések alapján a törökök ittléte alatt ezen a helyen temető volt. A hosszú időszak alatt biztos, hogy sokszor fel lett újítva. Sokan gondoskodtak róla, valamint megszámlálhatatlan azok száma, akik elmentek előtte, azaz megálltak a tövében, és egy imafohászt elmondtak felnézve reá. Hosszú idők során állt kiemelkedve a föld felett az út mellett, mígnem egyszer csak egy település is körülvette, olyan lakosokkal, akik tovább gondoskodnak róla. Nagyon sok elmondani valója lenne a keresztnek, ha tudna beszélni, de elég csak megállnunk előtte, elcsendesedni, s máris sok mindent megtudhatunk. Utoljára huszonöt évvel ezelőtt, miután már nagyon rossz állapotban volt, igazi összefogással sikerült felújítani. Egy helybéli lakos, Balog János adott fát, amelyből a törökfalui Bicskei Nándor szép keresztet formázott. A bádogrészeket szintén egy törökfalui lakos, Világos Róbert adta és készítette el az akkoriban autó benzintartályok bővítéséhez használatos bádogból. A kereszt alapját és környékét kibetonozta és díszes fakerítéssel körülkerítette Tót György és Dávid Kálmán, szintén helybéli lakosok. A kereszten lévő jeleket, szereplőket ezüstös színnel festették be. Egy esztendővel később egy művészi festésre is sor került. A péterrévei Dluhi János piktor és munkatársai törökfalun a Szent Gellért-templom belsejét festették. Miután nap mint nap elmentek a kereszt előtt, felkínálták, hogy átfestik a bádogrészeket. A bádogkeresztre festői ügyességgel megfestették a megfeszített Jézust, a fájdalmas Szűz Máriát és az INRI-feliratot. Ezután tényleg egy igazán szép kereszt állt a településen az akkor még romokban álló szélmalom közvetlen közelében. A kereszt és környékének rendben tartásáért meg kell említeni Sárközi Matild nénit, aki kitartóan ma is gondot visel rá.

Az elmúlt esztendőben egy új remény csillant fel sokunk számára, ugyanis plébánosunk, Kormányos Zoltán azzal a hírrel jött, hogy felújítják a keresztet. Ezt a hírt mindenki örömmel fogadta. A kereszt fa részét és a kerítés átfestését a helyi közösség vállalta. Az adai Jóo Róbert készítette el a fa részeket a korábbi kinézet és méretek alapján. A kereszt bádog részeit a szabadkai Korhecz Papp Zsuzsanna restaurálta egy egészen más stílusban. Valamikor új korában nézhetett ki ily módon. A kereszt felújítása a szabadkai Keresztény Értelmiségi Kör, valamint Dévavári Beszédes Valéria jóvoltából, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány „Kárpát-medencei keresztény alkotóművészet támogatása” című projektje keretében, Magyarország kormánya támogatásával valósult meg. A felújított keresztet a plébános úr 2020. június 7-én, a szentmise után szentelte fel.

A kereszt a doroszlói gyalogos zarándokok első állomása, ahol megállnak imádkozni, és megpihennek a Mohol felől elindult hívek, de egyben az utolsó is a visszaérkezés során. Régi keresztről van szó és egy fontos állomásról, mely a felújítás révén továbbra is a magasba emelkedve hirdeti az itt élők gondoskodó szeretetét, hitét, és utat mutat az előtte elhaladóknak. Nem lehet nem észrevenni a jelenlétét, de a hosszú évek tanúságát sem, mely mögötte van, és a sok-sok gondoskodó kezet sem, akik gondot viseltek rá és virággal díszítették. Hálás köszönet mindenkinek, akik lehetővé tették, hogy a bádogkereszt megújulhatott, valamint mindazoknak, akik a múltban gondoskodtak róla, hogy megmaradjon!”

Forrás: Molnár József: A felújított bádogkereszt. Megjelent a tóthfalui római katolikus plébánia Hírvivő c. hetilapja 2019. július 19-i számában